ÁTLÁTHATÓ MÓDSZERTAN

Mit állít egy terepelemzés, és mit hagy nyitva?

Az oldalon ismeretterjesztő elemzéseket találsz. A fotók alapján lehetséges mechanizmusokat azonosítunk, majd minden esetben megnevezzük az alternatív magyarázatokat és a bizonytalanságot is.

Tereplabor megnyitása
HAT LÉPÉS

Így készül egy terepelemzés.

  1. 01

    Tényszerű megfigyelés

    Először csak azt írjuk le, ami a képen ellenőrizhető: elhelyezés, méret, szóhasználat, szín, árjelzés, közelség és sorrend.

  2. 02

    Elsődleges mechanizmus

    A legkevesebb feltételezést igénylő reklámpszichológiai magyarázat kerül előre.

  3. 03

    Kiegészítő mechanizmusok

    Egy reklámban több hatás is megjelenhet. Ezeket külön, másodlagos mechanizmusként jelöljük.

  4. 04

    Alternatív magyarázat

    Megnézzük, milyen gyakorlati, logisztikai vagy kreatív ok vezethetett ugyanahhoz a megoldáshoz.

  5. 05

    Döntési fék

    Egy rövid kérdés segít néhány másodpercnyi mérlegelési időt nyerni.

  6. 06

    Alkalmazás és etikai határ

    Külön tárgyaljuk a marketinges tanulságot és azt a pontot, ahol az eszköz aránytalan nyomássá válhat.

BIZONYÍTÉKI SZINTEK

Három állítást mindig külön kezelünk.

Látható

A termék a pénztár mellett, alacsony polcon van.

Lehetséges magyarázat

Az elhelyezés növelheti az impulzusválasztás esélyét.

Nem igazolt

A kép önmagában nem mutatja meg a forgalomnövekedés mértékét vagy a tervező szándékát.

TUDÁSKÖZPONT

Nyolc terület, egy döntési lánc.

A fogalmi rendszer az általam hallgatott 2024/2025. II. félévi egyetemi Marketingpszichológia kurzus tantárgyi tematikájának, órai prezentációinak és vizsgasegédletének témaköreit követi. A magyarázatokat, az elemzési szerkezeteket és a terepi alkalmazásokat saját szavaimmal készítettem el. Ez az oldal nem az Edutus Egyetem hivatalos tananyagtára.

Tudásközpont →
  1. 01Kommunikáció és érvelésfeladó, üzenet, csatorna, zaj, retorika
  2. 02Figyelem és memóriakiválasztás, feldolgozás, konszolidáció
  3. 03Percepciókitettség, figyelem, értelmezés
  4. 04Attitűd és motivációgondolat, érzelem, cselekvés, szükséglet
  5. 05Fogyasztói döntésSystem 1–2 és vásárlói út
  6. 06Befolyásoláscentrális, perifériás és társas jelzések
  7. 07Csatorna és vizuális retorikae-mail, magazin, óriásplakát, kép–szöveg
  8. 08Neuromarketing, CX és UXmérés, értelmezés, korlát
Tananyagban szereplő fogalom

A terminológia és a témakör az általam hallgatott egyetemi kurzus anyagaiban megjelenik.

Saját magyarázat

A webes szövegek és a feladatok önálló feldolgozások. A diasorokat nem közöljük újra.

Saját terepmegfigyelés

A fotón látható jelenség dokumentált; a pszichológiai értelmezés szakmai hipotézis.

Kutatási korlát

Egy konkrét reklám hatását külön kísérlet, forgalmi adat vagy célcsoportkutatás igazolhatja.

NEUROMARKETINGI KORLÁT

A műszer jelet mér. A jelentést a kutató értelmezi.

01

Közvetlen mérés

Tekintet helye, EEG-jel, bőrvezetés, pulzus vagy viselkedési adat.

02

Valószínű értelmezés

Figyelmi, aktivációs vagy terhelési változás feltételezhető a mérés és a protokoll alapján.

03

Csoportszintű következtetés

Megfelelő mintán és kontroll mellett összehasonlítható mintázat rajzolódhat ki.

04

Nem igazolt

A műszerből nem olvasható ki egy ember pontos gondolata, és a mérés önmagában nem bizonyítja a későbbi vásárlást.

VAKFOLT TESZT

Önreflexiós profil, klinikai mérési cél nélkül.

Mit mér?

36 önbevallásos helyzetre adott reakcióból nyolc terület relatív pontszámát számolja: tekintély, társas bizonyíték, hiány, árkeret, veszteség, keretezés, ismerősség és érzelem.

Hogyan pontoz?

Az 1–4 közötti válaszokat dimenziónként átlagolja, a fordított tételeket megfordítja, majd 0–100-as skálára vetíti. Négy kontrolltétel egyszerű következetességi jelzést ad.

Mire használható?

Önmegfigyelésre, beszélgetésindításra és személyes döntési fékek kiválasztására.

Mire ne használd?

Diagnózisra, munkavállalói kiválasztásra, terápiás következtetésre vagy kampányhatás bizonyítására.

EGYETEMI TANTÁRGYI TEMATIKA

A könyv kötelező irodalomként szerepelt.

Az Edutus Egyetem 2024/2025. II. félévi Marketingpszichológia tantárgyi tematikájában Dajka Gábor Online Marketing és Pszichológia című könyve kötelező irodalomként szerepelt.

Könyv a webshopban ↗
FORRÁSJEGYZÉK

67 szakmai forrás az állítások ellenőrzéséhez.

1974

Judgment under Uncertainty: Heuristics and Biases

Amos Tversky és Daniel Kahneman · Science, 185(4157), 1124–1131

Alapmű arról, hogyan használunk gyors ítéleti szabályokat bizonytalanságban.

DOI / forrás ↗
1979

Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk

Daniel Kahneman és Amos Tversky · Econometrica, 47(2), 263–291

A veszteségek és nyereségek aszimmetrikus értékelésének klasszikus modellje.

DOI / forrás ↗
1981

The Framing of Decisions and the Psychology of Choice

Amos Tversky és Daniel Kahneman · Science, 211(4481), 453–458

Megmutatja, hogy azonos kimenet más megfogalmazásban eltérő választást válthat ki.

DOI / forrás ↗
1968

Attitudinal Effects of Mere Exposure

Robert B. Zajonc · Journal of Personality and Social Psychology, 9(2, Pt.2), 1–27

Az ismételt találkozás és az ismerősség attitűdhöz való kapcsolatának alapkutatása.

DOI / forrás ↗
2000

When Choice Is Demotivating: Can One Desire Too Much of a Good Thing?

Sheena S. Iyengar és Mark R. Lepper · Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 995–1006

Klasszikus vizsgálatok a széles választék lehetséges döntéslassító hatásáról.

DOI / forrás ↗
2015

Choice Overload: A Conceptual Review and Meta-Analysis

Alexander Chernev, Ulf Böckenholt és Joseph Goodman · Journal of Consumer Psychology, 25(2), 333–358

Metaelemzés: a választási túlterhelés feltételekhez kötött, nem automatikus hatás.

DOI / forrás ↗
2020

A Systematic Review of the Influences of Food Store Product Placement on Dietary-Related Outcomes

Sarah C. Shaw, Georgia Ntani, Janis Baird és Christina A. Vogel · Nutrition Reviews, 78(12), 1030–1045

Szisztematikus áttekintés az eladáshelyi termékelhelyezés vásárlási és fogyasztási kimeneteiről.

DOI / forrás ↗
2014

A Mixed-Method Examination of Food Marketing Directed Towards Children in Australian Supermarkets

S. Campbell és munkatársai · Health Promotion International, 29(2), 267–277

Gyermekeknek szóló bolti marketinget, pénztári kihelyezést és gyermekmagasságot vizsgáló tanulmány.

DOI / forrás ↗
2003

“Coherent Arbitrariness”: Stable Demand Curves Without Stable Preferences

Dan Ariely, George Loewenstein és Drazen Prelec · Quarterly Journal of Economics, 118(1), 73–106

Kísérleti eredmények arról, hogyan alakíthatnak kezdeti horgonyok következetes értékítéleteket.

DOI / forrás ↗
1997

Dimensions of Brand Personality

Jennifer L. Aaker · Journal of Marketing Research, 34(3), 347–356

A márkákhoz kapcsolt emberi személyiségjegyek mérésének ismert modellje.

DOI / forrás ↗
2009

A Meta-Analysis of Humor in Advertising

Martin Eisend · Journal of the Academy of Marketing Science, 37, 191–203

Metaelemzés a humor figyelemre, attitűdre és reklámfeldolgozásra gyakorolt hatásairól.

DOI / forrás ↗
2017

The Effectiveness of Celebrity Endorsements: A Meta-Analysis

Johannes Knoll és Jörg Matthes · Journal of the Academy of Marketing Science, 45, 55–75

Metaelemzés a hírességek és reklámarcok meggyőzési hatásáról.

DOI / forrás ↗
2008

A Room with a Viewpoint: Using Social Norms to Motivate Environmental Conservation in Hotels

Noah J. Goldstein, Robert B. Cialdini és Vladas Griskevicius · Journal of Consumer Research, 35(3), 472–482

Két szállodai terepkísérlet a leíró társas normák és a törölközők újrahasználatának kapcsolatáról. Az eredmény a vizsgált viselkedésre és helyzetre vonatkozik.

DOI / forrás ↗
1975

Effects of Supply and Demand on Ratings of Object Value

Stephen Worchel, Jerry Lee és Akanbi Adewole · Journal of Personality and Social Psychology, 32(5), 906–914

Két kísérlet a sütemények elérhetősége és értékelése közötti kapcsolatról. A kívánatosság értékeléséből egy bolti időzítő vásárlási hatása nem állapítható meg.

DOI / forrás ↗
2004

Attention Capture and Transfer in Advertising: Brand, Pictorial, and Text-Size Effects

Rik Pieters és Michel Wedel · Journal of Marketing, 68(2), 36–50

A nyomtatott hirdetés elemeire jutó vizuális figyelem kísérleti vizsgálata. Nem bizonyít automatikus megértést vagy vásárlást.

DOI / forrás ↗
2002

Breaking Through the Clutter: Benefits of Advertisement Originality and Familiarity for Brand Attention and Memory

Rik Pieters, Luk Warlop és Michel Wedel · Management Science, 48(6), 765–781

A reklámeredetiség és az ismerősség, illetve a márkára irányuló figyelem és emlékezet kapcsolata.

DOI / forrás ↗
2015

The Consolidation and Transformation of Memory

Yadin Dudai, Avi Karni és Jan Born · Neuron, 88(1), 20–32

Az emlékezeti konszolidáció neurobiológiai áttekintése; nem márkahatás-vizsgálat.

DOI / forrás ↗
2013

Dual-Process Theories of Higher Cognition: Advancing the Debate

Jonathan St. B. T. Evans és Keith E. Stanovich · Perspectives on Psychological Science, 8(3), 223–241

Type 1/Type 2 feldolgozás; a kategóriák nem két mereven elkülönülő agyi részt jelentenek.

DOI / forrás ↗
2012

Exciting Red and Competent Blue: The Importance of Color in Marketing

Lauren I. Labrecque és George R. Milne · Journal of the Academy of Marketing Science, 40, 711–727

Négy vizsgálat a színárnyalat, fényesség/telítettség és márkaszemélyiség társításaival; nem univerzális színjelentés.

DOI / forrás ↗
2002

Strategic Bundling of Products and Prices: A New Synthesis for Marketing

Stefan Stremersch és Gerard J. Tellis · Journal of Marketing, 66(1), 55–72

A termékek és árak csomagolási stratégiáinak definíciói, feltételei és kockázatai.

DOI / forrás ↗
2012

Beyond Nudges: Tools of a Choice Architecture

Eric J. Johnson és munkatársai · Marketing Letters, 23, 487–504

A döntési opciók szerkezetének és bemutatásának eszközei; a hatások kontextusfüggők.

DOI / forrás ↗
2013

Attention and Choice: A Review on Eye Movements in Decision Making

Jacob L. Orquin és Simone Mueller Loose · Acta Psychologica, 144(1), 190–206

Szemmozgás és döntési figyelem áttekintése; a tekintet nem azonos a szándékkal.

DOI / forrás ↗
2014

Color Psychology: Effects of Perceiving Color on Psychological Functioning in Humans

Andrew J. Elliot és Markus A. Maier · Annual Review of Psychology, 65, 95–120

A színpszichológia módszertani és kontextusfüggő korlátainak összefoglalója.

DOI / forrás ↗
2000

The "What" and "Why" of Goal Pursuits: Human Needs and the Self-Determination of Behavior

Edward L. Deci és Richard M. Ryan · Psychological Inquiry, 11(4), 227–268

Az önmeghatározás-elmélet kerete a belső/külső motiváció és pszichológiai szükségletek értelmezéséhez.

DOI / forrás ↗
1986

The Elaboration Likelihood Model of Persuasion

Richard E. Petty és John T. Cacioppo · Advances in Experimental Social Psychology, 19, 123–205

A meggyőzés centrális és perifériális feldolgozásának eredeti modellje.

DOI / forrás ↗
1998

Banner Blindness: The Irony of Attention Grabbing on the World Wide Web

Jan Panero Benway · Proceedings of the Human Factors and Ergonomics Society Annual Meeting, 42(5)

A reklámszerű bannerek feladatfüggő mellőzésének kísérletes példája; a mai felületekre óvatosan általánosítható.

DOI / forrás ↗
1993

Conceptualizing, Measuring, and Managing Customer-Based Brand Equity

Kevin Lane Keller · Journal of Marketing, 57(1), 1–22

A márkaismeret, márkaismertség és márkaasszociációk hálózatos kerete.

DOI / forrás ↗
1988

Consumer Perceptions of Price, Quality, and Value: A Means-End Model and Synthesis of Evidence

Valarie A. Zeithaml · Journal of Marketing, 52(3), 2–22

Észlelt érték és ár/minőség fogalmi modellje; a várható előnyök és ráfordítások fogyasztói értelmezése.

DOI / forrás ↗
1991

The Theory of Planned Behavior

Icek Ajzen · Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2), 179–211

Az attitűd, szubjektív norma, észlelt kontroll, szándék és viselkedés közötti kapcsolat kerete.

DOI / forrás ↗
1951

The Influence of Source Credibility on Communication Effectiveness

Carl I. Hovland és Walter Weiss · Public Opinion Quarterly, 15(4), 635–650

A forrás hitelessége és az üzenet befogadásának kapcsolata, nem egyenlő a szakértelem igazolásával.

DOI / forrás ↗
1984

Empirical Validation of Affect, Behavior, and Cognition as Distinct Components of Attitude

Steven J. Breckler · Journal of Personality and Social Psychology, 47(6), 1191–1205

Háromkomponensű attitűdmodell empirikus vizsgálata; nem közvetlen reklámhatásmérés.

DOI / forrás ↗
2010

Neuromarketing: The Hope and Hype of Neuroimaging in Business

Dan Ariely és Gregory S. Berns · Nature Reviews Neuroscience, 11, 284–292

A neuromarketing lehetőségeinek és túlzó következtetéseinek áttekintése.

DOI / forrás ↗
2016

Understanding Customer Experience Throughout the Customer Journey

Katherine N. Lemon és Peter C. Verhoef · Journal of Marketing, 80(6), 69–96

A customer journey, érintkezési pontok és customer experience átfogó kerete.

DOI / forrás ↗
2001

The Magical Number 4 in Short-Term Memory: A Reconsideration of Mental Storage Capacity

Nelson Cowan · Behavioral and Brain Sciences, 24(1), 87–114

A munkamemória kapacitáskorlátainak vizsgálata; a 7±2 nem univerzális szabály.

DOI / forrás ↗
2006

How to Capture the Heart? Reviewing 20 Years of Emotion Measurement in Advertising

Karolien Poels és Siegfried Dewitte · Journal of Advertising Research, 46(1), 18–37

Az érzelmek reklámkutatási mérésének módszertani áttekintése, a fiziológiai jelek értelmezésének korlátaival.

DOI / forrás ↗
1977

Category Accessibility and Impression Formation

E. Tory Higgins, William S. Rholes és Carl R. Jones · Journal of Experimental Social Psychology, 13(2), 141–154

Korábbi fogalmi aktiválás és későbbi személymegítélés kísérleti összefüggése, nem univerzális viselkedésirányítás.

DOI / forrás ↗
1949

The Mathematical Theory of Communication

Claude E. Shannon és Warren Weaver · University of Illinois Press, Urbana

Az információ továbbításának technikai csatornamodellje; fogyasztói jelentésalkotást és reklámhatást önmagában nem mér.

DOI / forrás ↗
1960

Closing Statement: Linguistics and Poetics

Roman Jakobson · In T. A. Sebeok (szerk.), Style in Language, 350–377. MIT Press

A nyelvi funkciók elméleti rendszerezése, nem hirdetési konverzióteszt.

DOI / forrás ↗
1960

The Process of Communication: An Introduction to Theory and Practice

David K. Berlo · Holt, Rinehart and Winston, New York

A forrás, üzenet, csatorna és befogadó elméleti kerete; célcsoport-specifikus eredményt külön kell ellenőrizni.

DOI / forrás ↗
1967

Pragmatics of Human Communication: A Study of Interactional Patterns, Pathologies, and Paradoxes

Paul Watzlawick, Janet Helmick Beavin és Don D. Jackson · W. W. Norton & Co., New York

Interperszonális kommunikációs axiómák, amelyek nem előrejelző fogyasztói reklámeffektusok.

DOI / forrás ↗
1976

Living with Television: The Violence Profile

George Gerbner és Larry Gross · Journal of Communication, 26(2), 172–199

A kultiváció eredetileg a televíziós erőszakábrázolás hosszú távú vizsgálata; nem egy egyszeri digitális hirdetés kimért hatása.

DOI / forrás ↗
2023

Aristotle’s Rhetoric

Christof Rapp · Stanford Encyclopedia of Philosophy, Summer 2023 Edition

Az ethosz, pathosz és logosz filozófiai-érveléselméleti értelmezése; a reklámeredményre nem ad numerikus előrejelzést.

DOI / forrás ↗
2003

The Uses of Argument

Stephen E. Toulmin · Cambridge University Press, 2. kiadás; eredeti mű: 1958

Az állítás–adat–indoklás–kivétel érvelési modellje; nem bizonyítja egyetlen termékígéret tényszerű igazságát.

DOI / forrás ↗
1960

The Information Available in Brief Visual Presentations

George Sperling · Psychological Monographs: General and Applied, 74(11), 1–29

Laboratóriumi, rövid vizuális expozíció; nem reklámfelidézési vagy vásárlási hatásmérés.

DOI / forrás ↗
1968

Human Memory: A Proposed System and Its Control Processes

Richard C. Atkinson és Richard M. Shiffrin · Psychology of Learning and Motivation, 2, 89–195

A szenzoros–rövid–hosszú távú emlékezeti rendszerek elméleti kerete; ma sem kezelendő változatlan, mindenre kiterjedő modellként.

DOI / forrás ↗
1958

Compliance, Identification, and Internalization: Three Processes of Attitude Change

Herbert C. Kelman · Journal of Conflict Resolution, 2(1), 51–60

A társas befolyásolás három folyamata; puszta vásárlásból nem különíthetők el bizonyosan.

DOI / forrás ↗
1943

A Theory of Human Motivation

Abraham H. Maslow · Psychological Review, 50(4), 370–396

Klasszikus motivációs elmélet, nem bizonyítottan merev vagy univerzális fogyasztói szükségletpiramis.

DOI / forrás ↗
1959

The Motivation to Work

Frederick Herzberg, Bernard Mausner és Barbara B. Snyderman · Wiley, New York

Munkaelégedettség és motiváció eredeti munkahelyi kontextusban; fogyasztói reklámra csak analógia.

DOI / forrás ↗
1957

A Theory of Cognitive Dissonance

Leon Festinger · Stanford University Press

A kognitív disszonancia elméleti kerete; vásárlás utáni minden kételyt nem magyaráz meg automatikusan.

DOI / forrás ↗
1971

Social Categorization and Intergroup Behaviour

Henri Tajfel, Michael G. Billig, Robert P. Bundy és Claude Flament · European Journal of Social Psychology, 1(2), 149–178

Minimumcsoportok közötti ingroup-preferencia laborvizsgálata; nem univerzális márkahűség-kísérlet.

DOI / forrás ↗
1960

The Norm of Reciprocity: A Preliminary Statement

Alvin W. Gouldner · American Sociological Review, 25(2), 161–178

Társadalmi norma és kölcsönös viszonzás; ajándéktól nem következik automatikus vásárlási kötelezettség.

DOI / forrás ↗
1975

Reciprocal Concessions Procedure for Inducing Compliance: The Door-in-the-Face Technique

Robert B. Cialdini és munkatársai · Journal of Personality and Social Psychology, 31(2), 206–215

A kölcsönös engedmény laboratóriumi megfelelési hatása; nem támaszt alá rejtett feltételű ajándékmarketinget.

DOI / forrás ↗
1966

Compliance Without Pressure: The Foot-in-the-Door Technique

Jonathan L. Freedman és Scott C. Fraser · Journal of Personality and Social Psychology, 4(2), 195–202

Kis első kérés és későbbi nagyobb kérés közötti kapcsolat; az üzleti upsell hatás külön mérendő.

DOI / forrás ↗
2000

A Meta-Analysis of Fear Appeals: Implications for Effective Public Health Campaigns

Kim Witte és Mike Allen · Health Education & Behavior, 27(5), 591–615

Közegészségügyi félelemfelhívások metaelemzése; a cselekvőképesség és kontrollérzet hiánya védekező reakciókkal járhat.

DOI / forrás ↗
1999

Visual Rhetoric in Advertising: Text-Interpretive, Experimental, and Reader-Response Analyses

Edward F. McQuarrie és David Glen Mick · Journal of Consumer Research, 26(1), 37–54

Vizuális metaforák és retorikai alakzatok amerikai reklámokon; a hatás kulturális értelmezőképességhez kötött.

DOI / forrás ↗
2016

Email Marketing in the Era of the Empowered Consumer

Mari Hartemo · Journal of Research in Interactive Marketing, 10(3), 212–230

Irodalmi áttekintés az engedélyalapú, releváns e-mail kommunikációról; jogszabályoknak való megfelelést nem garantál.

DOI / forrás ↗
2001

Brand Community

Albert M. Muñiz Jr. és Thomas C. O’Guinn · Journal of Consumer Research, 27(4), 412–432

Három márkaközösség etnográfiai vizsgálata; a közösség puszta címkézése nem bizonyít fogyasztói lojalitást.

DOI / forrás ↗
2000

The Role of Transportation in the Persuasiveness of Public Narratives

Melanie C. Green és Timothy C. Brock · Journal of Personality and Social Psychology, 79(5), 701–721

Narratív bevonódás és attitűd kapcsolata; egy vélemény nem reprezentatív és nem vásárlási hatásbizonyíték.

DOI / forrás ↗
2006

The Effect of Word of Mouth on Sales: Online Book Reviews

Judith A. Chevalier és Dina Mayzlin · Journal of Marketing Research, 43(3), 345–354

Két online könyváruház értékeléseinek és relatív eladásainak kutatása; nem minden iparágra általánosítható.

DOI / forrás ↗
1948

The Structure and Function of Communication in Society

Harold D. Lasswell · In Lyman Bryson (szerk.), The Communication of Ideas, Institute for Religious and Social Studies, pp. 216–228

Az öt kérdés a kommunikáció leíró kerete, nem empirikus bizonyíték arra, hogy egy adott hirdetés meghatározott hatást vált ki.

DOI / forrás ↗
1994

Dual-task interference in simple tasks: Data and theory

Harold Pashler · Psychological Bulletin, 116(2), 220–244

A kettős feladatok közötti feldolgozási zavar áttekintése. Nem bizonyítja közvetlenül a reklámfelidézés vagy vásárlás romlását minden csatornán.

DOI / forrás ↗
2006

Beyond Vicary’s fantasies: The impact of subliminal priming and brand choice

Johan C. Karremans, Wolfgang Stroebe és Jasper Claus · Journal of Experimental Social Psychology, 42(6), 792–798

Két kísérletben a szomjúság moderálta egy ital márkájának küszöb alatti előfeszítését; ez nem általános, tartós vagy biztos reklámhatás.

DOI / forrás ↗
1995

Origins of attitude importance: Self-interest, social identification, and value relevance

David S. Boninger, Jon A. Krosnick és Matthew K. Berent · Journal of Personality and Social Psychology, 68(1), 61–80

Öt vizsgálat az attitűd személyes fontosságának önérdekkel, csoportazonossággal és értékekkel való kapcsolatáról; nem kampánykonverziós kutatás.

DOI / forrás ↗
2021

Influence: The Psychology of Persuasion (New and Expanded)

Robert B. Cialdini · Harper Business, bővített kiadás

A szerző saját befolyásolási keretrendszerének forrása (az egység elvével, valamint az automatikus válaszminták példáival). Nem egyetlen kontrollált kampányvizsgálat.

DOI / forrás ↗
2005

Blackwell Handbook of Sensation and Perception

E. Bruce Goldstein (szerk.) · Blackwell Publishing / Wiley, 2005. DOI: 10.1002/9780470753477

Átfogó érzékelés- és észleléskutatási kézikönyv; általános percepciós keret, nem közvetlen marketingkampány-hatékonyságvizsgálat.

DOI / forrás ↗
1966

A statistical decision model for sensory discrimination which predicts Weber’s law and other sensory laws: Some results of a computer simulation

Michel Treisman · Perception & Psychophysics, 1, 203–230. DOI: 10.3758/BF03215786

A vizuális ingerintenzitás különbségi küszöbének statisztikai modellje, nem általános fogyasztói árváltozás- vagy szubliminális reklámhatás-vizsgálat.

DOI / forrás ↗
2025

Digital Identity Guidelines (NIST SP 800-63-4)

David Temoshok és munkatársai (NIST) · National Institute of Standards and Technology, 2025. DOI: 10.6028/NIST.SP.800-63-4

A social engineering kiberbiztonsági, megtévesztésen és jogosulatlan hozzáférésen alapuló értelmezésének elsődleges terminológiai forrása; nem általános reklámpszichológiai konverziókutatás.

DOI / forrás ↗
GYAKORI KÉRDÉSEK

Mit érdemes még tudni?

Minden reklám manipulatív?

Egy reklám tájékoztathat, tisztességesen segítheti a választást, és közben alakíthatja a döntési környezetet. A szakmai és etikai probléma az információ elhallgatásánál, a megtévesztésnél és az aránytalan nyomásgyakorlásnál kezdődik.

Egy mechanizmus mindenkinél ugyanúgy működik?

A hatást befolyásolja a fogyasztó célja, előzetes preferenciája, tudása, pillanatnyi állapota és kulturális háttere. A termékkategória, valamint a döntés tétje is sokat számít.

A saját fotók alapján kijelenthető a hirdető szándéka?

A fotó a látható döntési helyzet elemzésére alkalmas, a hirdető szándékát önmagában nem bizonyítja. Ehhez interjúra, kampánytervre vagy más belső dokumentumra is szükség lenne.

Miért szerepelnek márkanevek az elemzésekben?

A fotók valós terepi helyzeteket dokumentálnak, a márkanév pedig segít pontosan azonosítani a látott példát. Az elemzésből nem következik minőségi vagy jogi ítélet az adott márkáról.

A Tudásközpont az Edutus Egyetem hivatalos tananyagtára?

A témakörök a Dajka Gábor által hallgatott egyetemi Marketingpszichológia kurzus tantárgyi tematikájából, órai prezentációiból és vizsgasegédletéből indulnak ki. A webes magyarázatok, feladatok és terepi alkalmazások a Reklámpszichológiai Labor saját feldolgozásai.